2010. október 9., szombat

Nem számít...

Azon gondolkodtam ma, hogy mennyire adunk sokszor mások véleményére, vagy éppen függünk attól. De miért is tesszük ezt??? Én nem akarok függni az emberektől és nem akarom, hogy az életemet irányítja a félelem!!! Nem, nem és nem!!! Eldöntöttem, hogy nem érdekel, mit gondolnak rólam, akkor is azt veszem fel, ami nekem tetszik, nem érdekel, mit gondolnak rólam, akkor is kimondom a véleményem, és kinyilvánítom, ha nem tetszik valami. Nincs mitől félnem...nem fogok hazugságokban élni, vagy a hazugságoknak élni.

" Az igazi szeretet elűzi a félelmet! "

Ha valaki igazán szeret, akkor nem kell félnem, attól, hogy otthagy, vagy megbántódik, ha megmondom az igazat. Nem zavar ki mit gondol rólam, én én vagyok, és az is maradok!!! Sok ember maga sem tudja miért van problémája a másikkal, vagy éppen nem is a másikkal van baja, csak valakit okolni kell a dolgokért. Nem vagyok tökéletes, de nem is leszek soha. Ha tökéletes embert keresel, akkor rossz helyen keresed. Mindenkinek először magát kellene elfogadnia, minden negatív tulajdonsággal együtt, ha ezt megtenné, akkor sokkal könnyebben tudna elfogadni másokat. Az emberek hibája, hogy lenézik önmagukat,és nem veszik észre magukban az értékeket,lehetőségeket, ami ott rejtőzik bennük, és arra vár, hogy felszínre kerülhessen :). Kezd el szeretni önmagad, és értékelni azt, aki vagy!!!
Mond ezt a magadnak, ha kell : Szeretlek, ezért elfogadlak, olyannak, amilyen vagy!!! :) :) :)

3 megjegyzés:

  1. milyen bölcs lettél így hirtelen :)

    VálaszTörlés
  2. ez jó és mind nagyon igaz! :) kár, h olyan nehezen megy a kulcs dolog, a saját magunk elfogadása.. fel van adva a lecke :)

    VálaszTörlés
  3. Köszi Dorisz!!! :) Ez a tapasztalatom...nagyon fontos, hogy magaddal jóban legyél,mert tényleg ez a kulcs!!! :) :) :)
    Szasza: Igen tényleg nagyon nehéz elfogadni magunkat, de nem lehetetlen!!! :)

    VálaszTörlés